Munkavédelmi 1993. évi XCIII. törvénynek megfelelően biztosítjuk az alábbi feladatok elvégzését:
- munkahelyi kockázatértékelés (veszélyek felmérése, azonosítása, értékelése)
- egyéni védőeszközök meghatározása
- munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok elvégzése (veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia)
- időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése (veszélyes munkaeszköz, technológia)
- ellenőrző felülvizsgálatok elvégzése (nem veszélyes munkaeszközök, gépek)
- munkavédelmi oktatási tematika összeállítása
- munkavédelmi oktatás lebonyolítása
- munkavédelmi képviselők oktatása
- mentési terv készítése
- megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása
- kémiai kockázatbecslés
- biológiai kockázatbecslés
- orvosi vizsgálatok belső szabályozása
- munkavédelmi veszélyességi osztályba sorolás
- közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében
- munkabaleset kivizsgálása
Kockázatértékelés
Munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése szerint:
Ha a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább 1 fő alkalmazottja van, akkora munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.
„A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.”
Munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
Munkavédelmi oktatás
A munkavédelmi oktatásokat rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. A munkavédelmi oktatás elvégzését, a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni (oktatási napló vagy jegyzőkönyv). A munkavédelmi törvény értelmében munkavédelmi alapoktatásban kell részesíteni minden új munkavállalót, a munkába állása előtt; majd az ismeretek naprakészen tartása érdekében, legalább évente egy alkalommal ismétlődő munkavédelmi oktatást kell tartani (a munkavédelmi oktatás ismétlődő ciklusát a munkáltató határozza meg, de javasolt legalább évente megtartani). Valamilyen rendkívüli esemény bekövetkezésekor (súlyos baleset, bekövetkezésekor) rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalókat.
A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások megtartásáért a munkáltató felel, ezek elmulasztása komoly szankcionálást jelenthetnek.
Munkavédelmi képviselő képzés
Munkavédelmi képviselő olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.
A munkavédelmi törvény 75.§ (1) bekezdés c) pontja alapján „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követően egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás képzésben való részvételi lehetőséget” kell a munkáltatónak biztosítania a megválasztott munkavédelmi képviselőnek. Azoknál a cégeknél, ahol Munkavédelmi képviselőt jelöltek ki, illetve, ahol a Munka Törvénykönyve hatály alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 20 fő.
A képzés résztvevői kompetenciát szereznek a munkavédelmi képviselők jogainak gyakorlására és elsajátítják a képviselői tevékenység gyakorlásához szükséges alapvető szakmai ismereteket. Megismerik az érdekérvényesítés lehetőségeit és módszereit, valamint a munkáltatóval és a szakhatóságokkal való együttműködés lehetőségeinek formáit is.
